Együttműködési megállapodást írt alá a Semmelweis Egyetem (SE), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Novartis Hungária Kft. azzal a céllal, hogy előmozdítsák az innováció térnyerését a magyar közegészségügyben.
Jelenleg már a koronavírus ötödik hulláma tombol Magyarországon, az egészségügyben dolgozók lassan már két éve rendkívüli körülmények között dolgoznak és azt is tudjuk, hogy egyre kevesebben: sokan elhagyják a pályát, másokat pedig az egyre erősebb magánegészségügy szív fel. Így a bent maradó szakemberekre egyre nagyobb teher hárul, a humánerőforrás ellátottsági gondok pedig az állami ellátórendszerhez való hozzáférést nehezítik meg. A KSH adatai és a Portfolio-nak küldött exkluzív közlése alapján bemutatjuk, mi lehet most a helyzet létszám szintjén az állami egészségügyben.
Mindenféle hivatalos bejelentés nélkül eltűntek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldaláról az egészségyügyi ellátások várólistái - szúrt a ki a Válasz Online.
A koronavírus-járvány eddigi hullámai során csak a minisztérium engedélyével mehettek be bizonyos sajtóorgánumok képviselői a kórházakba, beszámolni az ott folyó munkáról és bemutatni a valós és sokszor súlyos járványhelyzetet. A héten egy bírósági döntés arra jutott, hogy az EMMI nem tilthatja ki a sajtót az állami intézményekből, viszont a kormány erre az ítéletre egy pénteki rendeletével reagált.
A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közös felhívást intézett a döntéshozókhoz és közvetett úton a betegekhez is. A 12 pontból álló javaslatcsomagjukat egy szerdai eseményen mutatták be, ahol szóba kerültek az állami ellátórendszer problémái, az ellátási hiányosságok, a Covid-járvány hatásai, a kormányzati intézkedések következményei, vagyis értékelték az elmúlt évek egészségügyet érintő folyamatait. A megszólaló szakemberek és érdekképviseleti vezetők arra figyelmeztettek, hogy a többéves orvosi béremelés csak arra volt jó, hogy ne legyen tömeges a pályaelhagyás, a magyar egészségügyi rendszer azonban már régóta egy lejtőn van, melynek vége a szakadék. Egyre kevesebb a szakember, nincs megfelelő utánpótlás, sokakat elszív a magánegészségügyi szektor és ha így megy tovább, akkor bedől a magyar közellátás. Ennek megelőzésére fogtak össze az érdekképviseletek, és fogalmazták meg a legfontosabb tennivalókat. Úgy vélik ugyanis, hogy nincs vesztegetni való ideje a magyar egészségügy átalakításának.
Bő egy hónappal az ötödik, omikron variáns által okozott magyarországi járványhullám kezdete után egyértelmű jeleket lehet azonosítani arra vonatkozóan, hogy a mostani járványszakasz más, mint a korábbiak. A kórházban kezelt betegek száma ugyan meredeken emelkedik, azonban ez az esetszámok arányában lényegesen alacsonyabb, mint korábban, valamint kedvező fejlemény, hogy a nagyon súlyos esetek - lélegeztetésre szoruló betegek - száma és aránya szintén alacsony.
Nemzetstratégiai jelentőségű tranzakciót bonyolított le a magyar állam a saját értékelése szerint: a Magyar Telekom tavaly év végi bejelentésének megfelelően ugyanis állami tulajdonba került a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft., és a neve Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft-re változik.
Az utóbbi hetekben elárasztotta a politikai kommunikáció csatornáit a fizetős egészségügy bevezetésének ötlete/rémképe. De vajon a gondolkodás igényétől megszabadult szférákon túl mit is jelent az egészségügyben a díjszabás, a pénzmozgás, és mindez hogyan viszonyul az általunk megszokott állapotokhoz?
Az orvosi és szakdolgozói társadalom osztatlan örömmel fogadta az Országgyűlésnek, a több lépcsőben - 2021 és 2023 között - megvalósuló, az orvosok és a szakdolgozók béremeléséről szóló döntését. Mindenki reménykedett abban, hogy az évek óta tartó alacsony bérezési lehetőség után a közfinanszírozott ellátásban dolgozók szektorsemlegesen, a szolgálati idő függvényében egységesen részesülnek majd a bértámogatásban. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet végrehajtása során viszont kiderült, hogy ez korántsem így van. A bértámogatás kiterjed az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó orvosokra, szakdolgozókra, és a praxiközösségekre vonatkozó kormányrendelet alapján az alapellátásban a háziorvosokra, fogorvosokra és azok szakdolgozóira. A felnőtt és gyermek háziorvosok esetében a praxisközösségekről szóló kormányrendelet problémamentesen alkalmazható, mivel a háziorvosi szolgálatok egymáshoz nagyon hasonló struktúrával működnek, praxisközösséget tudnak alkotni. Ugyanez nem mondható el a fogászati szolgáltatók mindegyikére. Más a szolgáltatók típusa, az ellátás szintje, ezáltal a háziorvosi "köntös" a fogászatra teljes egészében nem húzható rá. Ennek eredménye, hogy bizonyos szolgáltatóknak eddig nem volt lehetősége praxisközösségbe lépni, a rájuk vonatkozó kormányrendelet bizonyos passzusai miatt, így lényegesen alacsonyabb, kizárólag 30%-os mértékben vagy egyáltalán nem volt elérhető számukra a sok éve várt és üdvözölt bértámogatás.
Vannak olyan ellátási formák, ahol tragikussá vált a helyzet Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint - számolt be az Infostart. Ennek oka leginkább a szakemberhiány. Kiderült, februárban lehet majd pontosan látni, hány dolgozó hagyta el az ágazatot.
Az egészségügy digitális átállásának támogatása című pályázattal Magyarország 132 milliárd forintnyi forrással segítené elő az ágazat alapvető megújulását, melyből 104,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást az uniós helyreállítási forrásokból igényelne, és ehhez 28,2 milliárd forintot adna hozzá az állam a saját forrásaiból - olvasható ki a december közepén kiírt pályázati tervezetből, melynek társadalmi véleményezése a napokban járt le. A pályázat szakmai tartalma alapján úgy tűnik, a kormány négy koronavírus-járványhullám után és az ötödik kezdetén ismerte fel: meg kell erősíteni a hazai járványügyi rendszert. A kormány emellett ennek a projektnek a keretében fejlesztené az OGYÉI laborkapacitásait, a mentőszolgálat informatikai rendszerét mesterséges intelligencia alkalmazásának bevonásával, de jutna forrás telemedicina célokra is. Így például egy központi egészségügyi applikációt terveznek, ami akár időpontfoglaló funkcióval is rendelkezne, de egy központi betegirányítási szolgáltatást is létrehozna az állam. Nagy tervek, komoly vállalások vannak a dokumentumban, de a későbbi megvalósításon áll vagy bukik minden.
A hazai magánegészségügyi piac történetének legnagyobb tranzakcióját jelentette be csütörtökön a Doktor24 és az Union Biztosító, ugyanis megvásárolták a pécsi Da Vinci Magánklinikát, ami a legnagyobb vidéki szolgáltató. Ezzel a lépéssel tovább halad a várt konszolidáció útján a hazai magánegészségügyi piac, ugyanis a 6. legnagyobb magánegészségügyi szolgáltató vette meg a 8. legnagyobb piaci szereplőt.
Egy évvel ezelőtt alaposan megemelték az orvosok fizetését – legalább harmincéves adósságot (ha nem is visszamenőleg) rendezve végre normálisan meg lehet élni az állami egészségügyben. De mit érez ebből a beteg, hogyan hasznosulnak a béremelésre fordított százmilliárdok?
A keddi Magyar Közlönyben hirdette ki a kormány azt a döntését, amivel 29,4 milliárd forinttal emeli meg a gyógyító-megelőző egészségügyi kasszát, a cél az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek illetményen felül járó díjazása. Úgy tűnik, hogy a kormány rendezi az ügyeleti díjakat.
Hamarosan elindul Magyarországon az ötödik járványhullám - ezt mondta a budapesti Honvédkórház főigazgatója az M1-nek. Wikonkál Norbert Miklós arról is beszélt, hogy a karácsonyi ünnepek idejére sem állt meg az oltás.
Örömhírt kaptak az állami egészségügyi intézmények az ünnepek előtt két nappal. 41 milliárd forintnyi adósságukat fizeti ki ugyanis a kormány a most megjelent határozatok szerint.
Miközben recseg-ropog a magyar egészségügy a pandémia nyomása alatt, az orvostechnikai eszközök piaca – többek között a vírus hatására – elképesztő növekedésen van túl, ahogy a fejlettségi szintje is sokat változott a technológia újításoknak köszönhetőn. Ugyanakkor ezt a fejlődést nem követte párhuzamosan az uniós szabályozási háttér, amelynek hiánya nemcsak tagországi szinten okozott értelmezési gondokat, de olyan világszintű botrányoknak is megágyazott, amelyek végül kikényszerítették a piaci szereplők tevékenységének nagyobb felügyelet mellett való működését.
Jelenleg 50 360 beteg vár valamilyen műtéti beavatkozásra Magyarországon a kórházakban - derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján elérhető adatokból. A koronavírus-járvány negyedik hulláma tovább rontotta a helyzetet a nyár óta.
A célunk az, hogy az egészségpénztár ne csak akkor jusson az emberek eszébe, amikor megtörténik a baj, hanem egy kiegyensúlyozott, egészséges élet része tudjon lenni - vallja Kovács Tamás Attila. Az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában arról is beszélt, hogy továbbra is az organikus növekedést tartják a további bővülés elsődleges útjának. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy az emberek mire használják fel leginkább egészségpénztári befizetéseiket, milyen trendek láthatók a magánegészségügy piacán és hogy milyen fejlesztési tervekkel rendelkezik a pénztár.
Az energiaárak emelkedése számos iparágban okoz problémát. Az áram- és gázszolgáltatás sok cég számára kritikus a működése szempontjából. Ilyen – többek között – a mosodai szolgáltatás, amelynek tevékenységére erőteljesen kihat a vegyszerárak emelkedése, a szállítási költségek és a munkabérek növekedése is. Erről kérdeztük a Referencia Mosodák Zrt. cégvezetőjét, Muravölgyi Dánielt.
Rengeteg makroadatot várunk, és közben geopolitikai fronton is zajlanak az események.
A város másik reptere a járatok 30 százalékát törölte.
Növelik a korai halálozás kockázatát.
A nemzetgazdasági miniszter a Demján Sándor program aktualitásait is ismertette.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
